Bolha vagy ágyi poloska? Erről ismered fel
A testet borító csípések eredetének megállapítása a nyár közeledtével egyre nehezebb feladat. A reggeli ébredések alkalmával tapasztalt csípések okozójaként általában két gyanúsított juthat eszünkbe: a bolha és az ágyi poloska. Mindkét rovar jelenléte kellemetlenül érint bennünket, beazonosításuk és kezelésük más-más megközelítést igényel.
Nézzük miként különböztethető meg, hogy bolha vagy ágyi poloska csipked bennünket, valamint, hogy mit lehet tenni ellenük és hogyan tudjuk megakadályozni az újbóli megjelenésüket.
Bolha vagy ágyi poloska? Ezek a legjellemzőbb különbségek
Összeszedtük, mikre figyelve tudjuk megkülönböztetni a két rovart egymástól.
Megjelenés
A bolhák kis, ugró rovarok, amelyek általában sötétbarnák vagy vörösesbarna színűek. Méretük általában 1-4 milliméter között változik, ami azt jelenti, hogy szabad szemmel láthatók. Madarakon és emlősökön élősködnek, oldalról lapított testalkatuk elősegíti őket a szabad mozgásban és a gazdaállat vagy az ember bőrén való megtapadásban. A hátsó pár lábuk ugróláb, melyekkel hatalmas ugrásokra képesek, kis fejükön található szájszerveik szúrásra és vérszívásra hivatottak.
Az ágyi poloska hossza 5-7 mm, lapos, ovális alakú rovar. Megjelenése kora és táplálkozása függvényében változik. Színe barna, vagy vöröses-barna, mely szintén életkorától és jóllakottságától függ. Testük oldalról nézve lapos, vékony, amely lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén rejtőzhessenek szűk résekben. Szárnyakkal nem rendelkezik, a lábain lévő tapadókorongokkal nagyon ügyesen mozog, ugrani nem képes. Fején található csápjai hosszúak, melyek környezetük érzékelésében és a táplálék megtalálásában segíti őket.
Élőhely
Mindkét rovarra jellemző, hogy épületekben, melléképületekben élnek. A bolha vagy ágyi poloska számára különösen kedvező a nehezen takarítható hézagokban való fészkelés, ezért a lakások, közintézmények, közlekedési eszközökön található kárpitozott fekvő vagy ülőalkalmatosságok, valamint a padlózat alatti területeket kifejezetten kedvelik.
Az emberek által létrehozott lakókörnyezetek az ágyi poloskák számára tökéletes létfenntartásukhoz, míg a bolhák az állatok lakhelyéül szolgáló istállókban, ólokban is megélnek.
Míg az ágyi poloska évszaktól függetlenül szaporodik és terjed jellemzően passzív módon, ezért az általuk okozott fertőzések száma szinte egész évben megfigyelhető. Ezzel szemben a bolhákra hatással van a hőmérséklet és a levegő páratartalma. A szezonális bolhainvázió július és szeptember közé tehető.
Életmód
Az ágyi poloska tápláléka a vér. Kora előrehaladtával egyre tovább bírja táplálék nélkül, egy kifejlett példány akár fél évig is életben marad vérszívás nélkül. Éjszaka mászik elő rejtekhelyéről, táplálékát a hő- és CO2 kibocsájtása alapján találja meg. Kerülik a fényt és a huzatos helyeket, nappal inkább csak az éhes fiatal példányok merészkednek elő az ember közelségének hatására. Melegben fürgébben mozog, repülni nem képes viszont annál ügyesebben mászik, jellemzően függőleges irányban.
Az emberbolha szintén az emberek közelében él, a kifejlett rovar életének hossza két hónap és egy év közé tehető. Magyarországon megközelítőleg 50 faj van jelen, melyek élőlények vérével táplálkoznak. Lárváik szerves anyagokkal táplálkoznak, melyeket a gazdatest odújában raknak le.
A rovarok életciklusa
A bolha fejlődése teljes átalakulással történik. A nőstény a vérszívást követően rakja le petéit valamilyen felületre vagy a gazdaállat szőrzetébe, melyek végül a felületi porba kerülnek. Később kb. 4-5 napon belül a petékből szőrös lárvák kelnek ki, melyek a porral és szerves anyagokkal táplálkoznak. Fejlődésük ideális körülmények között 30-45 nap alatt megy végbe. A peték tojás formájúak, világosszürke színűek, kb. 0.5 mm nagyságúak.
Az ágyi poloska szaporodása zárt térben egész évben tart, a nőstény 13 héten át minden nap lerak egy petét, melyek a bolhákéhoz hasonló méretűek és színűek. A peték megfelelő körülmények között négy-öt nap elteltével fejlődnek ki. A fiatal példányok körülbelül 7 hét alatt válnak ivaréretté. A kikelt lárvák öt alkalommal vedlenek, ez idő alatt folyamatos vérszívásra van szükségük.
Miben hasonlít a bolha és az ágyi poloska?
Az előzőekben leírtak alapján kiderül, hogy több hasonlóság is van a bolha vagy ágyi poloska között, nézzük melyek ezek:
- Vérszívás: Mindkét rovar emberi vagy állati vérrel táplálkozik, az erre kifejlett szervük segítségével.
- Szaporodás: Hasonló kinézetű petékkel, gyorsan szaporodnak és rövid idő alatt nagy populációt hoznak létre. Mindkét fajra jellemző a rejtőzködés a lakás különböző részein, mint például a bútorok szövetében.
- Éjszakai aktivitás: Mind a bolhák, mind pedig az ágyi poloskák rendszerint éjszaka aktívak, a napnak ebben a szakában másznak elő rejtekhelyükről táplálkozni.
- Csípések a testen: Vérszívásuk csípések megjelenését okozzák a testen, melyek bőrirritációt, viszketést és kiütéseket okoznak.
Melyik csípés kié?
Hasonlítsuk össze részletesen is a két rovar csípését!
Bolhacsípés
Apró, kipirosodott foltok formájában jelentkezik a bőrön, mely hasonlít a szúnyogcsípéshez, de annál tömöttebb. A csípésükre érzékeny embereknél csalánkiütés szerű tünetek is tapasztalhatók, melyek akár tenyérnyi duzzanatot is okozhatnak, azonban az esetek többségében általában pár napig tartó kellemetlen viszketéssel járnak. Összeségében akkor okoz komolyabb tüneteket az allergiás reakciót leszámítva, ha a csípés helyét elvakarjuk, vagy esetleg egy fertőzött bolha csípett meg. Amennyiben időben kezeljük az irritált bőrt, megelőzhető minden további szövődmény.
A bolha jellemzően a boka körül, a lábszáron, esetleg a com környékén csíp, annál feljebb nem. Igyekszik rövid idő alatt minél többet táplálkozni, ezért egy helyen több csípés látható.
Ágyi poloska csípés
Csípéseik általában viszkető piros duzzanat formájában jelennek meg. Az arra érzékeny egyéneknél ezek a csípések nagyra duzzadhatnak, begyulladhatnak, de vannak emberek, akiknél nem tapasztalható semmiféle tünet. A bolhacsípésekkel ellentétben, amelyek főként a bokák környékén vannak, az ágyi poloska csípések a test bármelyik területén megjelenhetnek.
Tehát csípésük jellemzően éjszaka keletkezik a szabadon maradt testfelületeken. Megfigyelhető a vonal szerű elhelyezkedés, mely rendszeresen, kb. 5 naponta megismétlődő.
Érdemes megfigyelni a bolha vagy ágyi poloska csípés esetén, hogy máshol töltött éjszakák alkalmával ezek megszűnnek, amely igazolja a fertőzés meglétét a hálószobánkban.
Milyen betegséget terjesztenek ezek a csípések?
Az ágyi poloska csípésének a betegségek terjesztésével kapcsolatban nincsenek igazolt feljegyzések. Inkább a piros duzzanatok elvakarásának lehetnek szövődményei, melyek kezelhetők.
Ezzel ellentétben a bolhák képesek betegségek terjesztésére, mivel állatról emberre vándorol (többgazdás). Ilyen betegség például a bubópestis, ami napjainkban egyrészt kezelhető betegség, másrészt nagyon régen nem jegyeztek fel Magyarországon ilyen jellegű megbetegedést.
Hogyan kezeljük a bolha és az ágyi poloska csípéseket?
Érdemes felkeresni bőrgyógyászt, aki segíthet akár megerősíteni a tényt, hogy milyen csípéssel állunk szemben. A nem súlyos tüneteket mutató kiütések orvosi vény nélkül kapható viszketést csillapító, bőrnyugtató krémek vagy olajok használatával kezelhetők.
Így védekezzünk a bolhák és az ágyi poloskák ellen!
Mindenekelőtt előzzük meg a rovarok elterjedését otthonunkban. Amennyiben mégis bejutottak, mindenképp kérjük szakember segítségét irtásukban. Ne várjuk meg, amíg tovább szaporodnak, mert kezelésük sokáig elhúzódhat ezáltal.
Javasoljuk, bármilyen mértékű fertőzéssel szembesülsz, a leghatékonyabb módja irtásuknak egy profi szakemberrel való együttműködés.
Az időben történő felismerés és a megfelelő intézkedések megtétele segít megelőzni a probléma súlyosbodását.
Amennyiben szükséged van segítségre, vedd fel velünk a kapcsolatot és visszahívunk 24 órán belül!