A rágcsálókról általában!

Talán nincs is olyan ember, aki ne találkozott volna életében rágcsálóval, illetve közvetve vagy közvetlenül kártételükkel. A rágcsálók rendjébe 34 család tartozik, akik alatt nem feltétlenül kártevőket értünk –gondoljunk csak a nyulakra, mókusokra, csincsillákra…stb. Nyilván a felsorolt fajok is bizonyos helyeken (pl.: mezőgazdaság) kártevőként jelentkeznek, pontosabban lehet kártételük, azonban esetünkben a közegészségügyi és járványügyi szempontból kiemelt jelentőséggel bíró, úgynevezett egészségügyi kártevőként besorolt (egerek és patkányok) fajok megtelepedése és elszaporodása elleni védekezés a fő csapásirány. Jelenlétük lakókörnyezetünkben néha csak bosszúságot, néha gazdasági kárt, de minden esetben egészségkárosító kockázatot jelent. A rágcsálók, azok élősködői, ürülékük és nyáluk köztigazdaként (élősködő) funkcionálva mind, mind fertőzésveszély kockázatát rejtik magukban, ezért fontos az ellenük való védekezés azon helyeken is, ahol ezt jogszabály egyébként nem teszi kötelezővé. Több kutatás és vizsgálat során kimutatták, hogy a patkányok által terjesztett 40 betegség közül a schistosomiasis (vérmétely) világszerte már több mint 200 millió embert fertőzött meg. A patkányharapás önmagában is hordozza a fertőzés veszélyét. Az egerek testükkel közvetítik a parazitákat és a zoonózist (állatról emberre terjedő betegség). A legújabb kutatások szerint az egereknek köszönhetően terjed nagy számban az emlőtumorvírus (MMV), mely az emberi mellrák kialakulásával állhat kapcsolatban. Vannak, akiknél az egerek és patkányok pszichés, mentális problémákat okozhatnak.

A rágcsálók ellen a védekezés gyakorta a jogszabályi kereteket figyelmen kívül hagyva kizárólag a megfigyelésen és a reklamációkon alapulva valósul meg. A rágcsálók a legtöbb esetben a közvetlen lakó környezetünkben, a városi szennyvízcsatatornákban, melyek a külső időjárási viszonyoktól védett és a hőmérséklet ingadozás is minimális, így számukra akár egész év során megadatik a szaporodáshoz szükséges feltételek összessége. Életterük leggyakrabban az elhanyagolt és rendezettlen kertek, az elhagyatott épületek, a nem megfelelő higiéniai körülmények, a takarmány és állattartással kapcsolatos épületek és környezetük. Kártevőirtási szempontból a rágcsálók elleni védekezés területén korántsem vagyunk vert helyzetben, a kereskedelmi forgalomban számtalan eszköz, anyag kapható, melyek megfontolt használatával eredményesen vehetjük fel ellenük a küzdelmet akár otthonainkban is. Annak érdekében, hogy ez a küzdelem ne szélmalomharccá, kidobott pénzzé és elfecsérelt energiává változzon, érdemes időt fektetni az ellenfél megismerésére, különös tekintettel annak szokásaira, biológiájára, életfeltételeire. Természetesen nem kell biológussá válnunk, de ezek nélkül az alapok nélkül jó eséllyel eredménytelenek maradunk, rosszabb esetben hozzásegítjük a kártevőket az irtószerekkel szembeni tolerancia, szélsőséges esetben pedig a rezisztencia kialakulásához.

Az alábbi logikai sorból is láthatóvá válik, hogy a rágcsálók elleni védekezés nagyobb része nem szakfeladat, azokat minimális anyagi ráfordítással a tulajdonos vagy üzemeltető is megteheti. Figyelmet érdemel továbbá, a kártevőirtás alaptétele, miszerint a kártevők elleni küzdelemben a hangsúlyt, minden esetben ahol erre lehetőség van, a megelőzésre kell helyezni.

A behatolás megakadályozása

–        A műszaki hiányosságok kijavítása

–        Az ajtók alsó részének bádoglemezes borítása (egerek ellen 10cm, patkányok ellen 15cm magasságig)

–        A csatornák megfelelő ráccsal történő zárása

–        A falazatban és tetőn (széldeszkák) lévő lyukak és rések eltömítése

–        A nyílászárók csukott állapotban tartása

A táplálék megvonása

A hulladék, ételmaradék és házi szemét gyűjtésének, tárolásának megfelelő módja (zárt, hézagmentes fém szemétgyűjtő tartály, beton szemétgyűjtő kád), valamint azok folyamatos elszállítása és a tisztaság biztosítása

A búvó- és fészkelő helyek megszűntetése

A fészkelésre alkalmas zugok megszűntetése, a fellelhető patkány- és egérlyukak betömése, az épületek környékén található lom, törmelék, téglarakás, fa- és építőanyagok, széna- vagy szalmakazlak elszállítása vagy megszűntetése, egerek esetében a fészkelő helyek zavarása, bolygatása

Csapdák, mérgek alkalmazása

Ahol patkányok folyamatos behurcolásának lehetősége fennáll (pályaudvarok, kikötők, élelmiszeripari létesítmények), célszerű mérgezett csalétek állandó kihelyezése, amellyel az esetlegesen bekerülő patkányok még elszaporodásuk előtt elpusztíthatók. Egerek és nem helyben szaporodó, tehát bevándorolt, behurcolt patkányok esetében élve befogó, vagy csapó csapdával a bejutó példányok megtelepedésük előtt kifoghatók, vagy elpusztíthatók.