Házi légy (Musca domestica)

A különféle élelmiszer-látogató légyfajok részben enterális fertőző betegségek terjesztésében játszhatnak szerepet, részben gazdasági kártételt idéznek elő.

Házi legyek

A házi legyek táplálkozásuk miatt élelmiszereink rendszeres látogatói (vizitorok). A különféle bomló szerves anyagokat (pl. trágyát, ürüléket, szemetet) nemcsak peterakás, hanem táplálkozás és folyadékpótlás céljából is felkeresik. Ennek következtében testfelületükre, vagy bélcsatornájukba kórokozó (patogén) mikroorganizmusok kerülhetnek, amelyekkel az élelmiszereket szennyezhetik, ezek elfogyasztásától viszont az ember megbetegedhet és gyomor-, béltünetekkel járó (enterális) fertőzés alakulhat ki. A terjesztés módja mindig mechanikus, amely azonban csak alkalmi (fakultatív), ami azt jelenti, hogy a fertőzés terjesztésének lehetősége csak akkor valószínű, ha a legyek a patogén kórokozókkal érintkeznek. A kórokozók a légy lábán, testén, szárnyain, szívókáján tapadnak meg, néhány órán át életben maradnak, majd onnan lesodródva fertőzhetik az élelmiszereket. A felszedett kórokozók szétszórását segíti elő a házi légy azon szokása, hogy testét és lábait jóllakott állapotban rendszeresen tisztogatja, így lesöpri az azokra tapadt anyagokat. A kórokozók a rovar tápcsatornájába is bekerülhetnek, azon változatlanul áthaladnak, ott elszaporodhatnak, sőt sokáig élhetnek (pl. döglött légyben még napok múlva is ki lehetett a kórokozókat mutatni). A tápcsatornába jutott kórokozók részben a szanaszét elhelyezett ürülékükkel, részben táplálkozásuk alkalmával jutnak a külvilágra.

Szájszervük miatt nyálukat, illetve hányadékukat használják fel a szilárd táplálék felpuhításához, ezért az élelmiszerek szennyezése vagy fertőzése igen gyakori. A légy tápcsatornájában általában tízszer annyi baktérium található, mint a légy felületén. A házi légy lábáról egyperces mászkálás után  100-4000 baktériumtelepet lehetett táptalajon kimutatni.

A fertőzés terjesztése szempontjából különösen kritikus a már fogyasztásra kész illetve a nyersen fogyasztott ételek szennyezése. A folyékony táplálékba (pl. tejbe, levesbe, kávéba stb.) fulladt légy azért lehet veszélyes, mivel a rajta található patogének mind az élelmiszerbe jutnak.

A legyek rászállnak minden sérülésre, sebre, a nyálkahártyák szélére, a szájzugba vagy a szem sarkába, ahova a rajtuk levő kórokozókat elhelyezhetik. Különös előszeretettel szállnak csecsemőre, az alvó, vagy magával tehetetlen betegre.

Biológia

Alak

A házi légy (más néven: szoba légy, tífuszos légy) 6-8 mm hosszú, sötétszürke rovar. Az egyedek nagyságát a lárvakorban rendelkezésre álló tenyészőhely, illetve táplálék mennyisége és minősége határozza meg. Torán négy sötétszürke vonal húzódik végig. Szelvényezett potroha sárgás színű, a vége fekete, melynek közepén egy fekete vonal húzódik.

Fejlődés, szaporodás

A nőstény egy alkalommal általában 100 petét rak le csomókban, egyhónapos élete során, összesen 5 alkalommal kb. 6-800-at. A peterakási ingert a meleg erjedés szakában levő bomló szerves anyag szaga váltja ki.

A petéből a 15-40°C hőmérsékletű tenyészőhelyen 24 óra múlva bújik ki a lárva (nyű). 7°C alatt, illetve 43°C hőmérséklet felett a peték elpusztulnak. A lábatlan lárvák a meleg, erjedésben levő anyagban élénken mozognak és szerves anyaggal táplálkoznak, majd három vedléssel, kb. 5 nap alatt közel 1 cm hosszúságúra növekednek. A lárvafejlődés számára legkedvezőbb a 30-35°C közötti hőmérsékletű tenyészőhely, illetve a 24-26°C közötti külső levegőhőmérséklet.

Ilyenkor a lárvapusztulás minimális. A letakart trágyában a lárvák részben az oxigénhiány, részben a magas hőmérséklet miatt elpusztulnak. Bebábozódás előtt a lárvák − főleg éjjel − a melegből kivándorolnak és a hűvösebb, mérsékelten nedves helyen bábozódnak be. Magas nedvességtartalmú talajban azonban a báb elpusztul. A bábokat rendszerint már a tenyészőhelyen kívül, trágya esetén a környező talaj felszíni rétegében vagy a fű között találjuk. A bábban az imágó 6-9 nap alatt alakul ki, amely áttöri a báb falát, és abból kibúvik. Ún. homlokzsák tömlője segítségével a 20 cm mély földet vagy az 1 méter mélységű laza homokot is képes átfúrni. A légy teljes fejlődési időtartama átlagosan 2 hét, ami azonban nagy melegben 8-10 napra lerövidülhet. Mivel a kikelt nőstények már 5-6 nap múlva megkezdik a peterakást, így egy nyáron 10-12 generáció is követheti egymást. Elsődleges tenyészőhelye a trágya, különösen a sertés- borjú- és lótrágya. Ezek hiányában a konyhai szemétben is jól fejlődik. A kiszáradt, 4-6 hetesnél öregebb trágya és szemét tenyészés céljára nem alkalmas.

A kisebb trágyakupacok erre a célra azért alkalmatlanok, mert azokban a meleg erjedés nem indulhat meg. Ezért a szétterített, vagy a baromfik által szétkapart, száraz trágyában nincs légytenyészés.

Táplálkozás

Szájszerve szívó működésű. Szívókája puha, lefelé csüng és azt nyugalmi állapotban félig behúzva tartja. Mindenevő és mivel csak oldott anyagokkal képes táplálkozni, ezért folyadékigénye igen nagy. A szilárd táplálékot nyálával vagy hányadékával hígítja fel. A folyadékot először a begyébe szívja, amely csak visszahányás után kerül a gyomrába. A tápanyagok közül főleg szénhidrátra van szüksége, de a petézéshez fehérje fogyasztása is szükséges. Leginkább az édességeket kedveli, de a különféle bomló szerves anyagokat (pl. trágyát, ürüléket, szemetet) nemcsak peterakás, hanem táplálkozás és folyadékpótlás céljából is felkeresi. 24 óránál tovább nem bírja ki folyadék nélkül, viszont kizárólag folyadékon 3 napig is megél, sőt alacsonyabb hőmérsékleten még tovább bírja az éhezést. A vonzó szagon kívül nagy folyadékigénye magyarázza, hogy különösen melegben makacsul visszaszáll az izzadt emberre, a szájra, szemre, sebre.

A folyadékkal együtt 1/20 mm-nél kisebb szilárd anyagokat (pl. féreg, pete, baktérium stb.) is fel tudnak szívni, amelyek részben hányadékukkal, részben 24 óra múlva, naponta kb. 30 alkalommal ürített székletükkel változatlanul jutnak a külvilágra.

Sajátosságai

A meleget és a napsütést kedveli, az árnyékos és huzatos helyeket kerüli. Szabadban csak igen jó időben tartózkodik, és oda főleg peterakás céljából igyekszik kijutni. Mindent összemászkál és megkóstol. A lábain levő karmok, tapadókorongok és ragadós szőrök teszik lehetővé, hogy az ablakon és a mennyezeten is jól tud mászni. Bélcsatornáján a kórokozók változatlanul haladnak át. Ürülékét különféle helyekre (pl. élelmiszerre, falra stb.) naponta kb. 30 alkalommal üríti. Szaglóérzéke igen kifejlett, messziről megérzi az erjedő szerves anyagok szagát, de vonzza az édesség, a gyümölcs és a tej is. Látása jó. Szemének szerkezete miatt inkább az oldalirányú mozgást veszi észre. Fénykedvelő, a sötét és félhomályos helyekről a világosság felé törekszik. A színek iránt nem nagyon érzékeny, de kerüli a vörös és a kékes-zöld színű felületeket. Élettartama erősen függ a hőmérséklettől. Nyári átlagos melegben (20-24°C) kb. 1 hónapig él, a nagyobb meleget (30-32°C) azonban már csak 15 napig viseli el. Az élettartama hűvösebb nyári időben, 16°C hőmérsékleten a leghosszabb, kb. 2 hónap. Ősszel, szobahőmérsékleten azonban 3 hónapig, esetleg ennél tovább is élhet. A tapasztalatok szerint átlagos életkoruk nyáron nem haladja meg a 10-14 napot. Ennek oka az, hogy legnagyobb részük különféle „katasztrófák” következtében pusztul el (pl. tejbe, vízbe fullad, légyirtó szereknek esik áldozatul, légyfaló állatok elfogyasztják stb.).

Felismerés

Jellegzetes alakja és életmódja miatt elég könnyen felismerhető.  Az ablaküvegen levő nyomok is jellegzetesek. Széklete a felületeken „légyköpés” formájában fedezhetők fel.

Terjedés

Aktívan terjed, de rendszerint tenyészőhelye közelében tartózkodik. Repülési távolsága lakott területen kb. 400-500 méter. Legtöbbjük nem repül ennél messzebb. Egy részük azonban 1,5-2 km távolságra is elrepül. Erős széllel és a közlekedési eszközökkel messzebbre is eljuthat.

Előfordulás

A megtermékenyített nőstények telelnek át, és elszaporodásuk tavasszal ezekből a példányokból indul meg. Elszaporodásának lehetősége azonban a jelentős peteszám és a rövid fejlődési idő miatt – a többi rovarhoz viszonyítva – igen nagy. Rendkívüli szaporaságára jellemző, hogy kedvező körülmények között egy légypártól 1 hónap alatt közel félmillió utód származhat. A trágya „légytermelése” attól függ, hogy az azt ürítő állat mivel táplálkozott. Ezért a sertés és az abrakolt ló trágyája légytenyészés céljára jobb a legeltetettnél. 1 kg friss sertéstrágya 3 000 légy tenyészésére elegendő. 100 sertés trágyája naponta elméletileg közel 7 millió légy fejlődését teszi lehetővé. Házkörnyéki előfordulását a védett meleg hely keresése és a szagingerek szabják meg, Szereti a szélmentes helyeket, ezért leginkább a lakásban, főleg a meleg konyhában, istállóban, disznóólban tartózkodik. Szívesen üldögél a falak, ajtófélfák szélvédett, napsütötte felületein is. A legyek számának ingadozása a tenyészőhely mennyiségén kívül elsősorban a hőmérséklettől függ. Magyarországon a légyszezon májusban kezdődik és szeptember-október hónapokba ér véget.

A légysűrűség csúcspontját rendszerint júliusban éri el. Ősszel a lakásokban még észlelhető az emelkedés, ami azzal van összefüggésben, hogy a lehűlés miatt a legyek a zárt térbe húzódnak be.

Védekezés

Célja

• zárt térben a legyek maradéktalan elpusztítása, a helyiség légymentességének biztosítása;
• szabadban ártalmat nem okozó szinten tartásuk.

Irtás

Zárt térben (pl. istállóban, ólban) kiemelt szerepe van a csalogató anyaggal (feromonnal) kombinált (kenhető, kiszórható, kihelyezhető formájú) mérgezett csalétek felhasználásának, illetve a különféle ragasztós légyfogók (henger, lap, szalag, zsinór) alkalmazásának. Szakemberek permetezéssel, a mennyezeten és az oldalfalakon tartós méregmezőt alakíthatnak ki, illetve a gyors ölőhatás érdekében a hidegköd-képzést, az ULV-eljárást, vagy a füstképzést használhatják. Lakásokban, egyénileg a légtérkezelő aeroszol palack, a párologtatás és a ragasztós légyfogók alkalmazása vezet eredményre. Szabadban a szakemberek melegköd-képzéssel, hidegköd-képzéssel és ULV- eljárással végezhetnek irtást.

Megelőzés

Döntően állategészségügyi feladat.

A tenyészőhely (trágya, szemét) zárt tárolása, vagy elszállítása a peterakás lehetőségét iktatja ki. A lárvafejlődés megakadályozására, a trágya kezelésére növekedést szabályozók (juvenoidok) és kitinképződéstgátlók használhatók. A berepülő legyek hálózással tarthatók távol. A szaghatáson alapuló riasztószer (krezol) űrgödrös árnyékszékben a peterakást akadályozza meg.

Forrás: A „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ Módszertani levele A házi legyek és az élelmiszer-látogató egyéb legyek elleni védekezésről. Epinfo 2003; 4. Különszám.