Az oktatási intézményekben legyen az alsó fokú-közép vagy felsőoktatási intézmény a dolgozók és tanulók egészségügyi védelme érdekében a kártevők ellen védekezni kell. Mivel a mindennapok során a legtöbb időt a gyermekek az iskolákban töltik, fontos szerepet kell, hogy kapjon a kártevők elleni védekezés. Sajnos a mindennapok során az a tapasztalat, hogy nem kellő hangsúlyt fektetnek az intézményi fenntartók erre a témára. A legtöbb esetben a jogszabály által említett évente kettő (az átlag ezt a gyakoriságot nem haladja meg) alkalommal védekeznek a létesítmények a kártevők ellen. Ez a védekezési mennyiség valójában a kártevők fejlődését, szaporodását, a bejutás és behurcolás kockázatát, a rovarirtószerek hatástartósságát (mely 8-12 hét ideális körülmények között) figyelembe véve kimondhatjuk, hogy nem elégséges. A kártevők elleni védekezés megvalósulása, a rendelkező jogszabály alapján és a szakemberek által alkalmazott módszerekkel mindmáig a hagyományosnak tekinthető vegyszeres irtással történik. Ez a védekezési program, az irtószerek által okozott legtöbb esetben fölösleges környezeti terhelést és az említett rovarirtószerek hatástartóssági idejét alapul véve nem ideális és legkevésbé sem korszerű. A védekezés kötelezettségéről rendelkező jogszabály sajnos nem biztosít lehetőséget arra, hogy akár az élelmiszer iparban, gyógyszeriparban, a gyógyászat és más kiemelt biztonságú területen már széleskörben elterjedt integrált kártevő mentesítési terv (IPM)kidolgozásával és működtetésével védekezzenek az oktatási intézmények a kártevők ellen.

Kérjen ingyenes felmérést, szaktanácsot a Bla-tox Kft-től!

Előforduló kártevők

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről írja elő a csótányok és rágcsálók elleni védekezést. Mindezek mellett előforduló kárevő még időszakosan a darázs és a bolha, az élelmezésen a légy.