Diszkréció!?

Járműveinken általában nem hirdetjük magunkat (van matricázott autónk), így igény esetén nem fogja az egész ház/utca tudni, hogy mi célból keressük fel otthonát. Nyilván az eszközök ettől felismerhetőek, de a kíváncsi szomszédoknak kizárólag általános felvilágosítást adunk, a munkavégzés pontos helyét sosem közöljük.

Én irtatok, de a szomszéd nem. Van ennek értelme?

Van. Szívesen írnám, hogy tökéletes módon kezelhető és rovarmentessé tehető ebben az esetben is a kezelés alá vont terület, azonban ez nem lenne teljesen igaz. Ebben az esetben az előző pontban leírtak az irányadók. Megfelelő irtási módszer és az ahhoz használható legmegfelelőbb irtószer alkalmazásával és tökéletes technológiai fegyelemmel történő munkavégzéssel jó esetben az érkező rovarok az irtószerrel történő érintkezést követően rövid időn belül elpusztulnak. Ez nem jelenti azt, hogy a probléma felszámolásra került, hiszen a tenyésző hely felszámolása adna tökéletes eredményt. Összességében elmondható, hogy nagy valószínűséggel a komfortérzet ideig-óráig javul, de hosszú távú megoldás csak a tenyészőhely, azaz a szomszédos területek kezelésével érhető el.

Hogyan történik egy rovarirtás?

A legfontosabb, hogy tisztában legyünk a kérdéses rovar biológiai sajátosságaival. A kártevő életmódja szerinti kulcsfontosságú helyekre juttatjuk ki a rovarirtó szert. A szakma megkülönböztet célzott sáv-, felület-, rés- és repedés-, illetve góc- kezelést. Minden kezelési esetnek megvannak a sajátosságai, amely a kezelés hatékonyságát növeli. Vannak esetek, amelyeknél elégséges az egyik kezelési metódus és vannak, amelyeknél több módszert együttesen, azokat kombinálva szükségszerű alkalmazni. Az egyes kártevők esetében nem csak a módszereket kell kiválasztani, ismerni kell az adott kártevő biológiáját, hogy azokat az életmódjuk szerinti helyeken keressük, az irtást ott végezzük. Ilyen célterületek csótány megjelenésekor a vizes helyiségek (konyha és fürdő), ágyi poloska ártalmakor az ágy és fekvőhely, valamint a környező bútorok és felületek. Bolhairtáskor a padló kezelése szükséges, elsősorban a parketta, poros beton és szőnyegpadló ad lehetőséget elszaporodásukra. Hangya előfordulásakor a fal és padló találkozásánál végzünk sávpermetezést. Kiegészítő módszerként hidegködös kiűzést, ULV-eljárást, füstképzést alkalmazunk. A rovarirtók sikerének azonban sosem a hangzatos technológia az alapja (“gázzal csinálják a rovarirtást, az a jó”) hanem a szakszerű, alapos és becsületes munka továbbá a jól megválasztott, hatékony rovarirtó szer.

Mennyire veszélyesek a felhasznált rovarirtó szerek, lakhatok-e a lakásban, lesz-e baja a gyereknek, kutyának, macskának?

Kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező készítményeket használunk, melyek szakszerű felhasználás mellett egészségügyi kockázatot nem jelentenek. Természetesen ettől még mérgek, ezért nagyon fontos betartani az irtás során elhangzó balesetvédelmi utasításokat, melyeket a munka végén, a helyszínen hagyott munkalap írásban is tartalmaz.

Ritkán, de nem példa nélkül előfordul, hogy egy személy egyéni érzékenysége miatt erőteljesebben reagál bizonyos hatóanyagokra/irtószerekre. Ez általában tüsszögés, torokkaparás, köhögés formájában, esetleg bőrirritációban nyilvánulhat meg. A felső légutakkal kapcsolatban a helyiség levegőcseréjét egy ablak- vagy ajtónyitással meg kell oldani. A tüsszögés, torok kapaarás, köhögtető érzés ez esetben szinte azonnal megszűnik. A bőrirritáció mértéke egyénenként eltérő lehet, kb. úgy kell elképzelnünk, mint amikor az ember vöröshagymát vág, és az arcához nyúl, ami kellemetlen égő érzetet eredményez. Krémezni nem érdemes, esetleg vízzel hűthetjük, de az irritáció enélkül is hamar megszűnik.

A házi kedvencek esetében is igaz az eltérő érzékenység. Általában a nagyobb testű házi kedvencek kevésbé érzékenyek, hiszen ugyanazon irtószerrel történő érintkezés esetén az egységnyi testsúlyukra jutó hatóanyag kevesebb, de komoly probléma az eltelt évtizedek alatt még nem adódott.

Speciális esetekben, ha az irtási technológia megköveteli, a kezelés alá vont területet, a szakember javaslatai alapján el kell hagyni és ott az előírt várakozási idő leteltéig tartózkodni tilos. Ez esetben a házi kedvencek elhelyezéséről is gondoskodni kell.

Miért kell rovarirtást végezni?

Bizonyos helyeken jogszabály írja elő a kártevők elleni védekezési kötelezettséget (18/1998. (VI. 3.) NM rendelet, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről).

Mert fertőző betegségeket terjeszthetnek (akár az ún. élelmiszer- látogató rovarok (csótány, hangya, légy), akár az ún. ektoparaziták (ágyi poloska, bolha, kullancs).

Mert allergiás reakciókat válthatnak ki (csípésükkel, illetve a házi poratka tömeges elszaporodása révén, vagy akár ennek vedlett bőre).

Mert pszichés zavarkeltésükkel a lelki jólét károsítói.

Milyen gyorsan tudjuk elvégezni az irtást?

Minden esetben a legkorábbi időpontot ajánljuk, figyelembe véve az „ellenfél” sajátosságait. A ’csípős’ rovarok –tekintettel az általuk okozott kellemetlenségre- általában elsőbbséget élveznek, de ez nem jelenti feltétlenül a várakozási idő kitolódását. Cégünk egyik értéke a rugalmasság!

Milyen hosszan védi a rovarirtó szer a lakásomat?

Szinte mindennapos kérdés, mégsem lehet rá egy egyszerű időintervallum megadásával válaszolni, nagyon sok összetevő, sokszor egymás ellen dolgozó körülmény van. Általános szabály, hogy ahol kártevő egyszer megtelepedett, ott megfelelő helyet talál magának, így szinte bármikor számítani lehet ismételt megjelenésére. Az engedélyezett permetezőszerek vízoldékonyak, így a felmosás gyengíti, vagy teljesen megszűnteti hatásukat. Gyári hatástartóssági adataik készítményenként változnak, 1 héttől 12-16 hétig terjedő időtartam között. Fontos tudni azonban, hogy ezek az időtartamok labor körülmények esetén, azaz ideális körülmények között, ideális felületre felvitt méregmező esetén érvényesek, a valóságban inkább csak irányadóak.

Milyen rovarok ellen végzünk irtást?

Elsősorban a Népjóléti Minisztérium által megalkotott járványügyi rendelet, mint irányadó jogszabály által megnevezett egészségügyi kártevőnek minősített rovarok ellen, de az idők során számos esetben fordult elő ezektől eltérő megrendelői igény.

Milyen technológiával végzünk irtást?

A technológia kiválasztása a szakmai tapasztalatunk alapján, a megrendelővel történő egyeztetést követően – amely lehetőséget biztosít az adott probléma megismerésére, a fertőzöttség nagyságának, kiterjedésének a felmérésére-, szükség szerint helyszíni felmérés után kerül kiválasztásra. Az adott kártevő esetében a legmegfelelőbb, leghatékonyabb módszer kerül kiválasztásra, figyelembe véve a megrendelői igényeket. Vállalkozásunk eszközparkja lehetőséget biztosít mind a hagyományosnak ítélt permetezéssel, vagy akár a modernnek tekintett gélezéses módszer, esetenként a légtérkezelés, porozás alkalmazására is.

Mit kell tennem a díszhalaimmal (egyéb hüllőkkel, kedvtelésből tartott ízeltlábúval) az irtás idején?

Mivel az irtószerek a hidegvérűekre mérgezőek, az akvárium tetejét gondosan le kell takarni, és rövid időre érdemes a levegőztetőt is üzemen kívül helyezni.

Nem ismerem fel a rovart, mit tegyek?

A mai modern világunkban elmondható, hogy minden háztartásban található olyan eszköz, amely fénykép készítésére alkalmas. Ez lehet egy digitális fényképezőgép, vagy akár az okos telefonunk. Készítsen egy felismerhető képet, küldje el nekünk e-mailen az [email protected] email címre, a többi a mi dolgunk. Szeretjük a kihívásokat, így „rovar alkatrészekből” is megpróbálunk rekonstruálni (mi ihlettük az NCIS több részét), azonban a lehetetlen kategóriába tartozó életlen, nagyíthatatlan képek alapján történő beazonosítások nem sok reménnyel kecsegtetnek.

Van-e összefüggés a felhasznált rovarirtószer szaga, és hatásfoka között?

A permetezőszerekkel szemben támasztott elvárások között évtizedek óta szerepel a szagtalanság, és a nyom nélkül száradás követelménye, egy sor egyéb elvárás mellett. A permetezőszerek jelentős részéről elmondható, hogy ennek a két fontos –lakó és munkahelyeken talán a legfontosabb- tulajdonságnak eleget tesznek. Általánosságban elmondható, hogy a nyomot hagyó készítmények az olcsó kategóriájú, általában permetezhető por alapú készítmények közül kerülnek ki. A fentiek miatt tehát elmondható, hogy nincs összefüggés.

Volt már irtás, de „vízzel fújtak”…

Az állítás 98-99%-ban igaz, ugyanis az engedélyezett készítmények nagy részét jogszabályi rendelkezés alapján 1-2%-os töménységben alkalmazhatjuk. Természetesen itt is elmondható, hogy egyes módszerekhez alkalmazható irtószereket töményen, hígítás nélkül szükséges kijuttatni. Ilyen eljárás például az ULV eljárás. A legtöbb esetben a kijuttatandó munkaoldat elkészítéséhez a felhasználandó anyagot vízzel hígítjuk a kívánt töménységűre, így az állítás igaz, ennek azonban a kívánt hatás elérése szempontjából nincs jelentősége. A lényeg, hogy a megfelelő mennyiségű irtószer/hatóanyag a munkaoldatba bele kerüljön.  A felhasznált irtószer szagával kapcsolatban lásd az előző pontot.