Méh (Apoidea)

Méhfélék (Apidae)

A rovarok között a méh az ember legősibb barátja, a méz és a méhviasz, valamint egyéb termékek által hajtott hasznán kívül, elsősorban a virágok és a növények beporzásában játszott szerepe miatt.

A hártyásszárnyúak rendjébe tartozó méheknek mintegy 1000 faja ismert. A legismertebb mézelő méhek a termékeny anya, a méhkirálynő körül csoportosulva kolóniákban élnek. A családok a peterakó királynőkből, a hímekből (herék) és a táplálékot gyűjtő, valamint a királynőről és az utódokról gondoskodó dolgozókból (terméketlen nőstények) állnak. A méhfajok zöme minden évben egyetlen, a telet átélt királynővel új kolóniát alapít. A kolónia a hatszögletes viaszsejtekből létrehozott soklépes kaptárban állandó megújulásban él. A fajok zömének nőstényein, a hátsó lábszárak külső oldalán virágport tartó szőrkoszorú, ún. kosárka van.

A méhek között - a darazsakhoz hasonlóan - magányos és társas fajok különíthetők el.

A méhek szúrása és méreganyagai

Háromágú fullánkjuk végén visszahajló horgok vannak. A megtermékenyített királynő, fullánkját kizárólag más királynőkkel szemben alkalmazza. Amennyiben a méh más rovart szúr meg, fullánkját nehézség nélkül vissza tudja húzni. Ha viszont a dolgozó méh embert vagy gerinces állatot szúr meg, úgy a horgok a bőrben bennakadnak, és a méh testéből a potroh végével együtt a fullánk és az utolsó idegdúcok is kiszakadnak, így a rovar rövid időn belül elpusztul. A méhek szúrási hajlama különféle: a családos dongóméhek békésebb természetűek, az embert igen ritkán támadják meg.

Leginkább a házi méh nagyon összetett méreganyagát elemezték, melyből fehérjék (mellitin, apamin, minimin), enzimek (foszfolipáz-A és -B, hiaiuronidáz, eszteráz, foszfatáz) és kis molekulájú anyagok (pl. hisztamin, prokamin, dopamin, noradrenalin) mutathatók ki.

Ezek között legfontosabb a vörösvértestoidot, véralvadásgátló, enzimgátló, illetve központi idegrendszert bénító hatású mellitin és apamin, valamint az értágító hatású hisztamin.

A méreganyag termelés az imágóban néhány nap alatt megindul, de a teljes mennyiség a rovarban csak 2-3 hét után jelenik meg. Egy-egy szúráskor ennek kb. 1/20-ad része jut be az emberi szervezetbe.

Vállalkozásunk a méheket nem irtja, helyette befogással és áttelepítéssel óvjuk a környezetet!

Miért a Bla-tox Kft?

  • Magasan képzett és több tíz éves szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakembereink a legjobb megoldás problémáira
  • Az IPM (Integrated Pest Management) megvalósítására törekszünk minden ügyfelünknél, mely stratégia nem csak kiküszöböli a felmerülő problémákat, hanem proaktív megoldásokat is kínálunk a megelőzésre
  • Mert a mottónk tükröz bennünket:
    RugalmasságSzakszerűségKártevőmentesség

Megszabadulna a problémától?

Adja meg adatait és rövid időn belül megkeressük!