Társas darazsak

Kicsi, nehezen felismerhető kasztokra tagolódó, lazán szervezett családokban élnek.

Leggyakrabban fatörmelékből, papírszerű anyagból, összerágott cellulózból, a földben sárral bélelt fészküket - amelyben a hírnek, nőstények és a dolgozók élnek - talajba helyezhetik el, vagy növényekre, faodvakba, háztetők alá, fa-, tégla-- vagy kőrakások közé építhetik.

A család szaporodásával párhuzamosan fészkeiket szélesítik.

Fészkeik hatszögletű sejtjeit egy vagy több sorban építik, és sokszor beburkolják. A lárvák a vízszintesen álló sejtekben egyedileg fejlődnek, melyet a dolgozók főként széttépett, összerágott rovarokkal táplálnak. Bábozódáskor a dolgozók a sejtet lezárják. Rovarokkal táplálkoznak, de kedvelik a növényi nedveket és a gyümölcsöt is. Behatolnak a szőlőszem belsejébe is, rágó szájszervük ugyanis a méhek szívó szájszervétől eltérően alkalmas a szőlőszem megnyitására. Gazdasági szempontból a méhekhez viszonyítva kis ingyenélőnek tekinthetők, ugyanis a növényi rostok mellett a virágport is megeszik, mézet viszont nem tudnak előállítani. A fészkük bejáratához őröket állítanak, amelyek a betolakodókat megtámadják. A fullánk mérge könnyen illanó anyag, melynek szaga figyelmezteti a fészekben levő dolgozókat a veszélyre. Harciasak, általában a fészkük közelében támadnak, a betolakodókat többször igyekszenek megszúrni. A kisebb kolóniák kevésbé agresszívek.

Az embert általában nem bántják. Csak akkor támadnak, ha veszélyt éreznek, rálépnek, megbolygatják a fészket, akadályozzák a táplálék vagy a folyadékszerzésben, de fullánkjukat a hessegető mozdulattól megijedve is használják. Mozgást érzékelve - a méhekkel ellentétben -

tolakodó természetük miatt nem tágítanak. Az illatokra érzékenyek, ezért környékezik meg a verejtékező, illetve a dezodor- és a parfümillatú embert is. Melegben, kánikulában a fokozott

anyagcsere miatt elevenebbé, tolakodóbbá, agresszívebbé válnak. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázs fordul elő.


Forrás: A "Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Levele A mérges ízeltlábúak (darazsak, méhek, pókok, hangyák, skorpiók) elleni védekezésről . Epinfo 2004; 2. Különszám.

Miért a Bla-tox Kft?

  • Magasan képzett és több tíz éves szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakembereink a legjobb megoldás problémáira
  • Az IPM (Integrated Pest Management) megvalósítására törekszünk minden ügyfelünknél, mely stratégia nem csak kiküszöböli a felmerülő problémákat, hanem proaktív megoldásokat is kínálunk a megelőzésre
  • Mert a mottónk tükröz bennünket:
    RugalmasságSzakszerűségKártevőmentesség

Megszabadulna a problémától?

Adja meg adatait és rövid időn belül megkeressük!