Bolha (Siphonaptera)

A kültakarón élősködő vérszívó ízeltlábúak (ektoparaziták) az embert táplálkozás céljából keresik fel.

Ártalmuk elsősorban abból ered, hogy a rovarok nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. A csípés helyén általában bőrelváltozás (urtica, papula) észlelhető, de kialakulhat gyulladás (dermatitis) is.

A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat, de allergia – az igen érzékeny egyének kivételével – csak az ismételt csípések hatására fejlődik ki.

A viszketést követő vakarózás felsebzi a bőrt, így másodlagos fertőzés (pyoderma) keletkezhet, de előfordulhat mélyre ható gyulladásos folyamat (dermatitis purulenta), sőt szeptikus állapot is kialakulhat. A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a nyugodt alvást, így fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az ember ellenálló- és munkaképességét.

Az emberbolha többnyire a lábszárakon, a lágyék- és deréktájon támadja az embert. Mivel a vérszívásban elég könnyen megzavarható, ezért ahhoz, hogy egyszer teleszívja magát, több helyen is beszúrhat.

Emberbolha (Pulex irritans)

Magyarországon közel 50 bolhafaj fordul elő, amelyek emlősökön és madarakon élősködnek. Többnyire egy-egy állat vérével táplálkoznak, nevük is ennek megfelelő (pl. kutyabolha, macskabolha stb.). Számos olyan bolha van azonban, és ilyen az emberbolha is, mely megszokott gazdáján kívül más állatból, elsősorban a sertésből is szív vért. Az embernek és a sertésnek közös a bolhája, amelyet talán „részrehajlóan” emberbolhának nevezünk. Ez az egész Földön honos, kozmopolita bolhafaj valószínűleg másodlagosan lett az ember élősködője.

A különféle bolhák felismerése hasonlóságuk miatt igen nehéz. Az egyes fajok a fejükön, illetve torukon levő, durva fogakból álló ún. fésűszerv elhelyezkedése alapján különböztethetők meg.

Biológia

Alak

2-4 mm hosszú, fényes, oldalról erősen lapított testű, sötétvörös vagy gesztenyebarna színű, szárnyatlan rovar. Fején és torán fésűszerv nincs. Lábai erős karmokban végződnek. Hátsó pár lábának fejlett izmai segítségével akár 5-10 cm magasra és 10-30 cm távolságra is ugrani képes. Ez a képesség részben menekülésüket segíti, részben a táplálékszerzés során egyik gazdáról a másikra való átugrást teszi lehetővé.

Teste a vérszíváshoz alkalmazkodott, szőrzete hátrafelé irányul, azon kiálló részek nem találhatók, tehát alakja igen alkalmas a szőrben és ruházatban való gyors előrehaladásra, illetve tartózkodásra.

Fejlődés, szaporodás

Teljes átalakulással fejlődik. A peteérés csak a vérszívás után indul meg. A nőstény szabad szemmel alig látható petéit (egy-két éves élettartama során 4-500 db-ot) közvetlenül a vérszívást követően, válogatás nélkül többnyire a földre ejti, amelyek ragadós felszínük miatt végül a padozat porába kerülnek. Alkalmilag petéit a ruházatra és az ágyra is elhelyezheti.

Az általában 4-5 napos érési idejű peték 6 °C alatt nem kelnek ki, 27 °C-nál melegebb hőmérsékleten pedig elpusztulnak. A petékből kikelő szőrös testű, szem nélküli, fénykerülő, hernyószerűen araszolva haladó lárvák a por, vagy a szemét szerves anyagával táplálkoznak, és különösen ott fejlődnek jól, ahol a szerves anyagban az imágók testváladéka és vér is található. Fejlődési idejük a hőmérséklettől, a relatív páratartalomtól és a tápláléktól függően nyári melegben 30-45 nap, télen azonban 300 nap is lehet. Legkedvezőbb számukra a 70% relatív páratartalom és a 20°C körüli hőmérséklet. Száraz helyen, 40-50% relatív nedvességtartalom alatt elpusztulnak.

Három vedlés után a lárvák bebábozódnak, majd a bábból a kifejlett rovar rendszerint a lépések okozta rezgés hatására, legtöbbször a lábdobbanásra ugrik ki és azonnal a vért adó gazdára igyekszik felkapaszkodni.

Részben imágó, részben bábállapotban telelnek át, de melegebb helyen télen is fejlődnek.

Táplálkozás

Az imágó kizárólag vérrel táplálkozik. A vérrel pazarol, mielőtt megtölti gyomrát, egész bélrendszerét átmossa, mindaddig, amíg végbelén a friss vér ki nem freccsen. Ezért bolhacsípés után a fehérneműn friss vérfoltok találhatók. Vérszívása 1 perctől 2-3 óráig is eltarthat. Jóllakás után a gazdát elhagyja és a beszívott vér megemésztéséig védett, sötét helyen (pl. ágynemű között, levetett ruhában, kárpitozott bútorok mögött,

padlózaton stb.) tartózkodik. Meleg szobában akár naponta, hűvösebb időben ritkábban szív vért, 13 °C hőmérséklet alatt táplálkozása szünetel. Táplálék nélkül hideg időben és magasabb páratartalom mellett 1-3 hónapig képes élni. Üres épületben hosszú ideig vár a táplálékforrás visszaérkezésére. Fő gazdája az ember, éhesen azonban nem nagyon válogat a táplálékforrás között. Táplálékul bármely állandó testhőmérsékletű állat vére alkalmas, így szükség esetén különféle házi- és haszonállatokon (pl. kutyán, macskán, sertésen, baromfin, nyúlon), esetleg vadállaton (pl. borzon) is megél.

Sajátosságai

Fénykerülő, többnyire olyan helyeken tartózkodik, ahol reménye van arra, hogy a vért adó gazdát rendszeresen megtalálja. Legkedvezőbb számára a 18-20°C hőmérséklet és a 70-80%-os relatív páratartalom. Melegben igen élénk, hidegben szinte mozdulatlan.

Mivel életének nagy részét a lakásban, illetve a sertésólban, tehát optimális környezeti feltételek mellett éli, ezért az évszakoktól függetlenül elszaporodhat. A hőmérséklet és a relatív nedvességtartalom viszonylag szűk határai miatt a szezonális bolhainvázió döntően július-szeptember között jelentkezhet. Legkevesebb rovar a tél végén található. Érzékszervei elég fejlettek. Ügyesen mászik, a szőrben és tollban jól halad előre. Sima felszínen szalad és ugrál, de elég ügyetlen. Ugorva éri el áldozatát, amelyet ugorva hagy el. Főleg akkor mozog, ha a vért adó gazda nyugalomban van. Fejlett hőérzékelő képessége miatt az elhullott, kihűlő állatot már néhány másodperc után elhagyja.

Terjedés

Elsősorban passzív úton terjed. Az elbolhásodott helyekről a felkapaszkodott bolhát az ember viszi magával. Egyik emberről a másikra alkalmanként át is ugorhat, sőt egyik helyiségből a másikba át is vándorol. Terjesztésében a háziállatok (pl. kutya, macska) is szerepet játszhatnak.

Előfordulás

Jelentős mértékben csak ott szaporodnak el, ahol a lárvák fejlődése zavartalan.

Különösen kedvezőek számára a rögzített pad- és széksorok közötti nehezen takarítható hézagok, így a színházak, mozik és tömegközlekedési eszközök (járművek), valamint a nyirkos, földes szobák padlója, deszkapadlózata és a tantermek dobogó alatti területei. Ólban és istállóban, valamint hosszabb ideig, több hónapig takarítatlan lakásban található szerves anyagban hihetetlen mértékű bolhainvázió jelentkezhet.

Védekezés

Célja: maradéktalan elpusztításuk, adott terület bolhamentességének elérése, amely a lárvák és az imágók egy időben történő elölésével biztosítható.Irtás

Az emberbolha irtási módszereit az alábbi ábrafoglalja össze.

Az emberbolha irtásának módszerei

A lárvák elölése a padozat forró vizes felsúrolásával, valamint szakemberek által kivitelezett permetezéssel érhető el. A kezelés előtt alapos takarítást kell végezni, az összegyűjtött szemetet és hulladékot el kell égetni. Az imágók irtására különösen a porozás alkalmas. A porozószerekkel a textília (pl. ruházat, ágynemű) és a kárpitozott bútor kezelhető. Egyes porozószerek állatkezelésre is alkalmasak. Szakemberek permetezést és füstképzést végezhetnek. Egyénileg a porozáson kívül felületkezelő aeroszol palack és rovarirtó permet használható fel. Az imágó- és lárvairtást a háziállatok tartózkodási helyén (ólban, istállóban) is el kell végezni.

Megelőzés

A legfontosabb a tisztaság. A helyiségek rendszeres takarítása, a padló hézagmentes kiképzése, a háziállatok tartózkodási helyeinek tisztán tartása, a szőnyegek, matracok portalanítása, porszívózása, az alom rendszeres cseréje, a bolhalárvák fejlődését akadályozza meg. Mivel az eltávolított szemétben a lárvák tovább fejlődhetnek, ezért azt meg kell semmisíteni, amelyre az égetés a leghatékonyabb módszer.

Elszaporodásuk kivédésére elsősorban a permetezés és a porozás alkalmas. A bolhaártalom időleges kivédésére rovarriasztó szerek is felhasználhatók.

Forrás: Országos epidemiológiai központ. Módszertani levél a vérszívók (ágyi poloska, emberbolha, vérszívó legyek, -muslicák, -pókidomúak) elleni védekezésről. Epinfo 2002; 8. különszám.