Ágyi poloska (Cimex lectularius)

A kültakarón élősködő vérszívó ízeltlábúak (ektoparaziták) az embert táplálkozás céljából keresik fel. Ártalmuk elsősorban abból ered, hogy a rovarok nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. A csípés helyén általában bőrelváltozás (urtica, papula) észlelhető, de kialakulhat gyulladás (dermatitis) is. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat, de allergia – az igen érzékeny egyének kivételével – csak az ismételt csípések hatására fejlődik ki. A viszketést követő vakarózás felsebzi a bőrt, így másodlagos fertőzés (pyoderma) keletkezhet, de előfordulhat mélyre ható gyulladásos folyamat (dermatitis purulenta), sőt szeptikus állapot is kialakulhat. A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a nyugodt alvást, így fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az ember ellenálló- és munkaképességét.

Az ágyi poloska csípése iránt az emberek érzékenysége különböző, egyes személyek arra különösen intenzíven reagálhatnak, mások viszont, az ismételt csípésre kialakult immunitás miatt nem is érzik. A fájdalmatlan szúrás az alvó embert a takarótól nem fedett testrészeken (pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri legtöbbször. A csípést csak kis piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél azonban a csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, esetleg csalánkiütés-szerű tünetek jelennek meg (urticaria ex cimicibus), de hólyagok is képződhetnek (urticaria bullosa). Az ürülék allergizáló hatása egyértelműen igazolt. A rovarok jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró lehet.

Ágyi poloska

Az ágyi poloska (népi nevén: csimaz, paklincs, büdös féreg, palacka) világszerte ismert, kozmopolita vérszívó.

Biológia

Alak

4-8 mm hosszú, rozsdabarna színű, szárnyatlan, szipókás rovar. Testmérete a lárvák számára rendelkezésre álló tápláléktól függ. Lábain karmok és tapadókorongok találhatók. Torán nem elzárható, így állandóan szivárgó, jellegzetes szagú váladékot termelő bűzmirigy van.

Fejlődés, szaporodás

Kifejléssel fejlődik. A nőstény naponta 2-3, hosszú élete folyamán (0,5-1,5 év) 200-400, kb. 1 mm hosszú petét rak, melyeket rendszerint csomókban búvóhelye talapzatára ragaszt. A petékből a lárvák a hőmérséklettől függően 7-28 nap alatt kelnek ki és öt vedlés után válnak ivaréretté. Fejlődéséhez, a vedlésekhez feltétlenül vérszívásra van szüksége. Teljes kifejlődésének ideje a hőmérséklettől függően 20-60 nap között változhat. 15oC alatt és 37oC felett fejlődése leáll. Évente 3-4 nemzedéke van. Az egy pártól származó ivadékok száma egy év alatt kb. 1000-4000 lehet.

Táplálkozás

Legszívesebben embervérrel táplálkozik, de tartós éhezés esetén melegvérű állatok (pl. baromfi, galamb, veréb, fecske, denevér stb.) vérét is szívhatja. Amikor tápcsatornája csaknem teljesen kiürült, akkor indul teljes sötétben vándorútra. Érzékszervei fejletlenek. Az embert a hő- és párakülönbség alapján csak igen kis távolságból találja meg. A vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki. A táplálkozás gyakorisága a hőmérséklettől függ, melegben 2-5 naponként, hűvösebb időben hetenként szív vért. Az éhezést (amely alatt peterakását megszünteti) átlagos szobahőmérsékleten 1-4 hónapon át viseli el, 22oC felett viszont csak 20-30 napig tűri. Ennek oka az, hogy a vér bélrendszerében konzerválódik és csak a szükséges mennyiségben használódik fel. Több alkalommal próbálkozik, míg a kedvező helyet megtalálva a lárva 3 perc, az imágó 10-15 perc alatt teleszívja magát. A vérszívás azonban kiéhezett állapotban 30 percig is eltarthat és utána a rovar azonnal rejtekhelyére húzódik vissza.

Sajátosságai

Legerősebben fejlett ösztöne a fénytől való irtózás, ezért rejtett életmódot folytat.

Természete egy adott helyhez köti. Nappal hasadékokban, résekben, nyugodt, sötét, szűk, védett helyeken tartózkodik. A levegőmozgás iránt kifejezetten érzékeny, a hangoktól is visszariad, ezért huzat- és zajmentes helyeken húzódik meg, olyan mélyen, hogy háta és hasa is a rejtekhely falával érintkezzen. Mindig menekülésre készen, fejjel kifelé helyezkedik el. Vérszívó útján minden neszre, légmozgásra, vagy fényre azonnal reagál, a felületre lapul és igyekszik vissza búvóhelyére. Sajátos jelenség, ha a falon mászó állatra ráfújunk, azonnal a felületre lapul. A kínzó éhezés védőösztöneit csak kivételesen nyomja el. Búvóhelyei rendkívül változatosak. Szívesen vándorol felfelé, ezért gyakran a képek és fali tükrök keretének, illetve függönytartók, villanykapcsolók és villanyvezetékek hézagaiban, bevert szögek nyílásában, csillárok felfüggesztési helyeinél, a felső ablakkeret, vagy a falrések között tartózkodik, de ágyak és a kárpitozott bútorok hézagaiban is elrejtőzhet, sőt meghúzódhat könyvek között is. Kevésbé szereti a hideg érzetet keltő fémtárgyakat, valamint a szövetet, a ruhát és a fehérneműt, mert azok szálaiba lába beakad.

Búvóhelyére rakja petéit, ott emészti a vért, fejlődik, vedlik és éli szerelmi életét. Társas lény, a búvóhelyen csapatosan található. Ha túlszaporodás miatt búvóhelyük csökken, a falon csoportosan, szegletekben, horpadásokban, de lehetőleg fajtársainak árnyékában helyezkednek el. Elég gyorsan mozog, percenként 1 m utat tesz meg, de veszély esetén ennél gyorsabban szalad. A sima és a függőleges felületen egyaránt jól mászik. Az egyszer megtett utat felismeri és a vérszívás után azonos úton halad búvóhelyére. Legkedvezőbb számára a nyári 25-30 °C meleg, ennél magasabb hőmérsékleten, különösen párás környezetben életfeltételei azonban jelentősen romlanak. 10-12oC hőmérséklet alatt mozgását beszünteti, azonban a hideget, a 0 - -6 °C közötti hőmérsékletet fél évig is elviseli. A levegő páratartalmának ingadozása iránt meglehetősen közömbös, életét csak a szélsőségek befolyásolják. Igen száraz levegőben vedlés közben a lárvák egy része elpusztul, párás helyen pedig gombabetegségnek esik áldozatul.

Felismerés

Igen jó rejtőzködő képessége miatt ez nem könnyű feladat. A díszített bútorzat, faburkolat (lambéria), tapéta, fali szőnyeg, a telezsúfolt lakás különösen kedvez megtelepedésének, ami megnehezíti felderítését. Ürülékének nyomait és lárvabőrét gyakran a rovarnál könnyebb felfedezni. Kezdeti fertőzés esetén csak a hálóhely közelében található. Ekkor az ágynemű vizsgálata célszerű, amelyen a poloskaürülék pontszerű, beszáradt barnás-fekete foltjai felfedezhetők. Ezek a nyomok a tapétán, vagy a világos szövetfelületeken (pl. függönyön) is eléggé jellemzőek.

Terjedés

Döntően passzív módon terjed, leggyakrabban különféle használati, ajándékba vagy kölcsön adott tárgyakkal (pl. bútorral, képpel, bontásból származó építkezési faanyaggal, gyermekkocsival stb.), becsomagolt tárgyakkal, illetve a szállító kocsik közvetítésével. Természete általában egy lakáshoz köti, de alkalmilag az éhség vándorútra késztetheti, ilyenkor egyik lakásból a másikba elsősorban a paneles technológiával épített házak villanyvezetékeinek, illetve fűtés-,víz- és gázcsöveinek mentén jut el, de alkalmilag az ágynemű szellőztetésével is „lerázható”.

Előfordulás

Valószínűleg a Földközi tenger keleti medencéjéből származik. Az eredetileg denevérparazita ágyi poloska a barlanglakó emberhez kötődött, és miután a lakások mikroklímája elszaporodásának különösen kedvezett, a városban lakók közismert vérszívójává vált.

Védekezés

Célja: maradéktalan elpusztításuk, a helyiség mentesítése.

Irtás

Az ágyi poloskairtás módszereit az alábbi ábra foglalja össze.

Az ágyi poloska irtásának módszerei

Domináns módszer a permetezés, tartós méregmező létesítése, amely hidegködképzéssel (kiűzéssel) és alkalmilag füstképző patronnal kombinálható. Szakember ULV-eljárást is használhat. Egyéni védekezés céljára a felületkezelő aeroszol palack, a rovarirtó permet és a porozás alkalmazható.

A biológiai módszerek közül a táplálék megvonása lehet célravezető.

Megelőzés

Elszaporodását kizárólag a permetezéssel létrehozott tartós méregmező akadályozza meg.

Forrás: Országos epidemiológiai központ. Módszertani levél a vérszívók (ágyi poloska, emberbolha, vérszívó legyek, -muslicák, -pókidomúak) elleni védekezésről. Epinfo 2002; 8. különszám.

Miért a Bla-tox Kft?

  • Magasan képzett és több tíz éves szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakembereink a legjobb megoldás problémáira
  • Az IPM (Integrated Pest Management) megvalósítására törekszünk minden ügyfelünknél, mely stratégia nem csak kiküszöböli a felmerülő problémákat, hanem proaktív megoldásokat is kínálunk a megelőzésre
  • Mert a mottónk tükröz bennünket:
    RugalmasságSzakszerűségKártevőmentesség

Megszabadulna a problémától?

Adja meg adatait és rövid időn belül megkeressük!