Mezei és márvány poloskaA világban több mint 50 000 poloska faj él. Ezek között a rovarok között vannak olyanok, amelyek vízhez kötődve élnek és vannak olyanok, amelyek a szárazföldön.  Hazánkban a legtöbbször a (zöld) mezei poloskával és az ázsiai márvány poloskával találkozunk. Ezek a rovarok hazánkban nem őshonosak, feltételezhető, hogy trópusi területről került dísznövényekkel, gyümölcsökkel beszállításra. Elterjedésében az Európát jellemző melegedő éghajlati viszonyok nagyban hozzájárultak. Előfordulásuk a növényi kultúrákban, a természetben jellemző. A szárazföldön élő poloskák egy része élősködő (pl.: ágyi poloska), mások gyümölcsök és növények nedveivel táplálkoznak. Igen sajátos szívó szájszervük teszi lehetővé, hogy a növényeken helyi sérüléseket okozzanak, melyek hatására a növények legtöbb esetben súlyosan károsodnak. A kártétel többek között abból ered, hogy a növényi szövetekben helyi sérülést okoznak, mely a külső időjárási viszonyoktól és kórokozóktól már nem védi meg a növényét. Védekezni hatékonyan ellenük lokálisan lehetséges, a növényi kultúrákban, de ezt a legtöbb esetben azért nem teszik meg a növényvédő szakemberek, mert szaporodási ciklusuk azon szakasza amikor lehetséges volna irtásuk, egybeesik a haszonnövények beérésének utolsó szakaszával. Mivel, a növények rovarirtószerrel (pesticide) történő kezelése az értékesítési lehetőségeket figyelembe véve nem megvárható, hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási időt von maga után, így a legtöbb esetben a rovarok túlszaporodása akadálytalan. Mivel a mezei poloskák jól repülnek otthonainkba könnyedén bejuthatnak a nyitott nyílászárókon keresztül. Ősszel (7-10 °C alatt ) a kifejlett példányok a hideg elől a természetben is réseket, repedéseket keresnek például a fák kérgein, az épített környezetünkben pedig a nyílászárók tokozataiban és gumi tömítések, szigetelések repedéseiben, a lakásban más helyeken megbújva telelnek át. Az emberre veszélyt nem jelentenek, de jelenlétükkel pszichés, hangos repkedésükkel a pihenést gátolva, valamint veszély érzet esetén kellemetlen, bűzös szagot árasztva magukból okoznak negatív hatásokat.

Természetes ellensége egyelőre nem ismert.

A rajzási időszakban megfigyelhető tömeges előfordulásuk a városokban is, ahová berepülnek. Védekezni ellenük elsődlegesen a mechanikai eszközökkel (pl. szúnyogháló…stb) lehetséges.

A vegyszeres irtásuk megvalósítható, de hosszú távon nem javítja komfortérzetünket.