Az egész világon mintegy 6000, Európában kb. 200 fajuk él.

Biológia

Társas rovarok. Kisebb-nagyobb „államokban” ún. bolyokban élnek. Államuk kasztokból épül fel, amelyek alakjukat és a hangyaállamban betöltött szerepüket tekintve is különböznek egymástól. Kis termetű, hártyás szárnyú rovarok, testhosszuk igen gyakran csak 1-2 mm. Potrohuk a torral nyélen át 1-2 bütyökkel ízesül. A bütyök száma és formája az egyes fajokra jellemző. A fejen találhatók a térdes csápok, melyek fontos érzékszervek. A táplálék megtalálásán kívül szerepük van a hangyák által kibocsátott különböző (nyomjelző, szex, riasztási stb.) illatanyagok (ún. feromonok) érzékelésében is. Az egész kolónia általában egyetlen királynőtől származik és minden generációban új államot építenek. Párzás után a hímek elpusztulnak, a királynők elhullatják szárnyaikat. A hímek és a nőstények szárnyasok, a dolgozók és a katonák tökéletlen ivarszervű nőstények, mindig szárnyatlanok, fullánkjuk, vagy a potroh végén hangyasavtermelő mirigyük van. A fejlettebbeknél (és a legtöbb faj ilyen) azonban a fullánk nem fejlődött ki és csak a méregmirigy maradt meg. A dolgozók egyazon fajon belül is többalakúak lehetnek, szervezetük többféle feladat ellátására módosulhat. E „Kasztok” valamelyikébe való tartozás a lárvakorban kapott táplálék minőségétől függ. A hangyák körében bizonyos munkamegosztás tapasztalható. A petéket a megtermékenyítés után szárnyukat levetett anyák, a „királynők” termelik. A nagy szemű hímek feladata kizárólag az anya megtermékenyítése. A boly védelméről a katonák gondoskodnak, az ivadékok és az anya táplálása a dolgozó hangyák kötelessége. Ha a nőstény lárvák fehérjedús táplálékot kapnak, azokból királynők fejlődnek. A lárvák bebábozódáskor többnyire finom burokkal, ún. kokonnal veszik körül magukat. Ezeket szokás tévesen hangyatojásnak nevezni. Fullánkja kevés, elsősorban trópusi fajnak van, a többség erős rágójával sebzi meg áldozatát, majd potrohát előrehajtja, melynek végéből hangyasavat cseppent a sebbe. Harapással és hangyasav szétfröcskölésével védekeznek. A kifejlett hangyák csak folyékony táplálékot képesek magukhoz venni. Ugyanakkor erős tapogatóikkal nagyobb táplálékdarabokat tudnak szállítani, sokszor több dolgozó közösen. A lárvák is a legtöbb faj esetén folyékony táplálékot fogyasztanak. Az édes anyagokat nagyon kedvelik, közismert, ahogyan a hangyák a levéltetveket édes ízű váladék kibocsátására ingerlik. A boly fenntartásához azonban fehérjeforrásra is szükség van, ezért elhullott rovarokkal, egyéb tetemekkel, hulladékkal is táplálkoznak. A zárt térben található és a lakásban rejtett életmódot folytató példányok mindig dolgozók, amelyeket táplálkozási szokásuk viszi a házakba és a lakásokba. Amennyiben ott gazdag táplálékforrást (pl. cukrot, szirupot, vagy hasonló édes élelmiszert stb.) találnak, ezt a többiek tudomására hozzák, melynek következtében a táplálék és a fészek között közlekedve viszonylag nagy tömegben jelennek meg. A hazai fajok élelmiszerlátogató tulajdonság a miatt zárt térben, elsősorban kórházban, élelmiszeripari létesítményekben kórokozók mechanikus fakultatív terjesztői lehetnek. Lakásokban tömeges előfordulásuk undort kelthet.

Méreganyag

Harapásukkal toxintermelő mirigyük váladékát, illetve potrohuk mérgét juttathatják a sebbe. A hangyák méreganyaga (zsírsavak és hisztamin mellett) 20-70%-ban hangyasavat tartalmaz, amelynek mennyisége a hangya testsúlyának 12-18%-át is elérheti. A tűzhangyák ugyan 95%-ban vörösvértest- és sejtoldó hatással rendelkező alkaloidokból álló méreganyagot termelnek, de3 a tünetekért valószínűleg 3-4 vízoldékony fehérje a felelős.

Ártalom – Tünetek

Jellegzetesen csak helyi tüneteket okoznak. A hazai fullánk nélküli hangyafajok ártalmatlanok. A tűzhangyák (mivel azok előbb megmarják áldozatukat „lehorgonyozzák” magukat annak testfelszínén, majd a marási pont körül körbe forogva több helyen szúrnak) harapásuk jellegzetes, ugyanis egy középső marási nyomot szúrási helyek vesznek körbe. A csípés rendszerint azonnal (általában 45 percen belül megszűnő, de akár napokig is fennmaradó) fájdalommal jár. A szúrás helyén fényes, kerek elváltozás, steril folyadékkal telt (2-3 nap múlva felfakadó) hólyag képződik, amelynek elfertőződése vérmérgezéshez (szepszis) vezethet.

Ártalom esetén szükséges teendők: – A fájdalmat a csípés helyére szorított jégkocka csökkentheti.

Hazai fajok

A fekete hangya (Lasius niger) és az erdei vöröshangya (Formia rufa) harapásával, a kisebb termetű vöröses vaksi hangya (Sysphincta fialai) és a déli hangya (Poera Coarctata) méreganyagot tartalmazó fullánkjával idézi elő elhanyagolható ártalmát.

Forrás: A “Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Levele A mérges ízeltlábúak (darazsak, méhek, pókok, hangyák, skorpiók) elleni védekezésről . Epinfo 2004; 2. Különszám.