A rágcsálók jelentősége

A rágcsálók – köztük az ember környezetében élő fajok – részben különféle fertőző betegségek terjesztésében játszanak szerepet, részben gazdasági kártételt idéznek elő.

Történelmileg ismert tény, hogy a rágcsálók, biológiai sajátosságukból adódóan, az elmúlt évszázadokban pusztító hatású, több mint 10 millió ember halálát előidéző járványok kialakulásáért felelősek. Az egészségügyi ellátás fejlettsége, az antibiotikumok széles választéka és a jogszabályokra épülő egyre hatékonyabb rágcsálómentesítési programok miatt járványügyi jelentőségük fokozatosan csökken.

Járványügyi jelentőségük

A rágcsálók között különféle kórokozók (pl. vírus, baktérium, spirocheta, rickettsia, fonalféreg stb.) által előidézett betegségek és járványok fordulnak elő, amelyek a gazdaszervezetnek (rezervoárnak) minősülő rágcsálók révén más állatra és gyakran az emberre is átterjedhetnek (zoonózisok).

A szeméten, hulladékon, csatornában, vagy más szennyezett helyen mászkáló rágcsálók a testükre tapadt kórokozókat az élelmiszerekre is átvihetik, így a különféle mikroorganizmusok mechanikus terjesztésében szerepet játszhatnak.

A rágcsálók által terjesztett legfontosabb, Magyarországon is előforduló fertőző betegségek a következők.

Patkányok által terjesztett legfontosabb betegségek

  • Pestis (dögvész)
  • Leptospirosis (iszapláz)
  • Trichinellosis (fonalóckór)
  • Murin tífusz (rágcsáló kiütéses tífusz)
  • Patkányharapási láz
  • Vírusos hemorrhágiás láz
  • Egyéb betegségek
    • A nyúlpestis (tularémia), a lépfene (anthrax), a takonykór (malleus), a veszettség (lyssa) és a brucellosis vándorpatkányok útján az emberre is átterjedhet. Életmódjukból adódóan – jelentős mérvű elszaporodásuk esetén – a különféle enterális betegségek (salmonellosis, hastífusz, paratífusz, vérhas) kórokozóinak terjesztésében is szerepet játszanak. Egyes állatjárványok (pl. sertésorbánc, Aujeszki-féle betegség, baromfipestis, száj- és körömfájás stb.) kialakulásában is jelentőségük lehet.

Egerek által terjesztett legfontosabb betegségek

  • Fertőző agyhártyagyulladás
  • Salmonellosis
  • Egyéb betegségek
    • Egyes enterális betegségek (pl. paratífusz), illetve a nyúlpestis (tularémia) és a takonykór (malleus) terjesztésében az egereknek csak alkalmi szerepük van, de különféle állatjárványokban (pl. sertésorbánc, baromfipestis, száj- és körömfájás) is közreműködhetnek.

Gazdasági jelentőségük

Igen jelentős kártételük elsősorban a tárolt élelmiszerek (pl. liszt, tejpor, kenyér, cukor) és a termények (pl. gabona, olajos magvak, burgonya stb.), illetve értékes állati takarmányok fogyasztásából adódik, de a rágásukkal és az élelmiszerek szennyezésével, vagy szétszórásával okozott kár sokszor az általuk elfogyasztott táplálék mennyiségénél is nagyobb mértékű. Statisztikai adatok szerint a trópusi és szubtrópusi országokban a megtermelt javak (pl. búza, rizs, cukornád, kókuszdió…stb.) 20-33%-át rágcsálók pusztítják el.

A rágcsálók elleni védekezés módszerei

A védekezés célja adott objektumon belül az ártalom felszámolása, a mentesítés, majd az elért mentesség folyamatos fenntartása. Az eredményességet döntően az határozza meg, hogy a helyi viszonyok ismeretében a megfelelő eljárásokat milyen gondosan alkalmazzák. Az eredménytelenség ugyanis sohasem a módszereken, hanem a rágcsálók, elsősorban a patkányok óvatosságán és az eljárások kivitelezésén múlik.

kártevő

irtása

megelőzése

alkalmas módszerek

vegyi

fizikai mechanikai

biológiai

vegyi

fizikai mechanikai

biológiai

patkány

mérgezett csalétek,

porozás,

gázosítás

csapda

mérgezett csalétek,

riasztás

ragasztós csapda,

behatolás megakadályozása

búvó- és szaporodóhely megszüntetése,

táplálék megvonása

egér

mérgezett csalétek,

porozás,

gázosítás

csapda

riasztás

csapda,

behatolás megakadályozása

búvó- és szaporodóhely megszüntetése,

táplálék megvonása

A cél elérésére, az irtásra elsősorban vegyi eljárásokat használnak, de esetenként a fizikai-mechanikai módszerek alkalmazására is szükség lehet. A biológiai eljárások megelőzésre alkalmasak.

Forrás: Országos epidemiológiai központ. Módszertani levelek a rágcsálók elleni védekezésről. Epinfo 2002; 5. különszám