Rágcsálóirtás 2

Vessünk néhány pillantást az egerek azon tulajdonságaira, melyek ismerete segítségünkre lehet az ellenük folytatott harcban. A korábban megkezdett logikai sor mentén haladva kezdjük a behatolás megakadályozásánál felsoroltakkal. Fontos figyelemmel lennünk arra az egyszerű fizikai tényre, hogy az egér – ha megborotválnánk- körülbelül egy emberi kisujj méretű állat. Amennyiben a műszaki hiányosságok kijavítását kezdjük meg, fontos a műveletet olyan szemmel végrehajtani, hogy ahol egy ember kisujja elfér, az egér egészen biztosan meg tudja oldani a közlekedést, így a javítási munkákat meglehetősen alaposan kell feltérképezni, végrehajtani. A bejárati ajtók alsó részének bádog borítása szintén fontos feladat, hiszen az egér – a rágcsálóknál elég megszokott módon- metszőfogai nyílt foggyökűek, az állat egész életében folyamatosan nőnek, így ezeket folyamatosan koptatnia kell. Ez a kényszer azt eredményezi, hogy az egerek nem csak táplálkozás céljából használják a fogaikat –innen ered a rágcsáló elnevezés-, és amennyiben ezt a kényszert lakásunk berendezési vagy használati tárgyai ellen fordítják, gazdasági kártételük egyik formája máris tetten érhető. Egy átlagos fa bejárati ajtó, ennek kerete, tokozata (nem is beszélve a falhoz rögzítés utáni hézag kitöltésére használt pur habról) „átrágási” ideje meglepően rövid.
Nem vagyunk könnyű helyzetben a táplálék megvonásával kapcsolatban, azonban a feladat nem is lehetetlen. Háztartási körülmények között sem a képződő hulladék mennyisége, sem a konyhai alapanyagok egér biztos tárolásának megoldása nem elsősorban anyagi kérdés, sokkal inkább szemlélet dolga. A hulladék tárolására válasszunk fém szemétgyűjtő edényt, mely nyilván drágább, mint a műanyag kukák, azonban élettartamuk valamivel hosszabb, mint az öröklét, így az egyszeri többletköltség elhanyagolható. Fordítsunk figyelmet rá, hogy a hulladékot valóban a gyűjtő edényben, és
ne mellette tároljuk, hiszen az egér táplálékigénye –méretéből adódóan- igen kicsi, tulajdonképpen
morzsákon is megél.
Az egérirtás gyakorlati kivitelezése szempontjából talán legfontosabb biológiai tény, hogy amennyiben az egér olyan helyet talál magának, ahol minden életfeltétel adott, az egész életét képes leélni egy 1.5m sugarú körön belül. A szaknyelv ezt az értéket akciórádiusznak hívja. Az ismert matematikai összefüggésből adódik, hogy ez az élettér megközelítőleg 7m 2 . Csapdázásuk esetén természetesen a látható nyomok alapján behatárolt területekre fókuszálunk, de mérgezett csalétek kihelyezése esetén az etető állomásokat vagy a falak mentén 3 méterenként (annak érdekében, hogy az akciórádiuszok biztosan találkozzanak), vagy 5m 2 -enként helyezzük el. Gyakori hibának tapasztaljuk, hogy a házilag megvalósított egérirtások jelentős része az elégtelen mennyiségű csapdák, vagy etetőállomások miatt eleve kudarcra van ítélve. Mérgezett csalétek használata esetén nagyon fontos, hogy az egér a csalétket ne tudja a csalétek állomásról elhurcolni, helyben kelljen fogyasztania. Amennyiben lehetőséget adunk az elhurcolásra, a fogyasztás esetlegessé válik.