Rágcsálóirtás 1

Talán nincs is olyan ember, aki ne találkozott volna életében rágcsálóval, illetve közvetve vagy
közvetlenül kártételükkel. A rágcsálók rendjébe 34 család tartozik, akik alatt nem feltétlenül
kártevőket értünk –gondoljunk csak a nyulakra, mókusokra, csincsillákra, stb. Nyilván a felsorolt fajok
is bizonyos helyeken (pl mezőgazdaság) kártevőként jelentkeznek, pontosabban lehet kártételük,
azonban esetünkben a közegészségügyi és járványügyi szempontból kiemelt jelentőséggel bíró,
úgynevezett egészségügyi kártevőként besorolt (egerek és patkányok) fajok megtelepedése és
elszaporodása elleni védekezés a fő csapásirány. Jelenlétük lakókörnyezetünkben néha csak
bosszúságot, néha gazdasági kárt, de minden esetben egészségkárosító kockázatot jelent. A
rágcsálók, azok élősködői, ürülékük és nyáluk köztigazdaként funkcionálva mind mind fertőzésveszély
kockázatát rejtik magukban, ezért fontos az ellenük való védekezés azon helyeken is, ahol ezt
jogszabály egyébként nem teszi kötelezővé.
Kártevőirtási szempontból a rágcsálók elleni védekezés területén korántsem vagyunk vert
helyzetben, a kereskedelmi forgalomban számtalan eszköz, anyag kapható, melyek megfontolt
használatával eredményesen vehetjük fel ellenük a küzdelmet otthonainkban. Annak érdekében,
hogy ez a küzdelem ne szélmalomharccá, kidobott pénzzé és elfecsérelt energiává változzon,
érdemes időt fektetni az ellenfél megismerésére, különös tekintettel annak szokásaira, biológiájára,
életfeltételeire. Természetesen nem kell biológussá válnunk, de ezek nélkül az alapok nélkül jó
eséllyel eredménytelenek maradunk, rosszabb esetben hozzásegítjük a kártevőket az irtószerekkel
szembeni tolerancia, szélsőséges esetben pedig a rezisztencia kialakulásához.
Az alábbi logikai sorból is láthatóvá válik, hogy a rágcsálók elleni védekezés nagyobb része nem
szakfeladat, azokat minimális anyagi ráfordítással mi magunk is megtehetjük. Figyelmet érdemel
továbbá a kártevőirtás alaptétele, miszerint a kártevők elleni küzdelemben a hangsúlyt, minden
esetben ahol erre lehetőség van, a megelőzésre kell helyezni.
1. A behatolás megakadályozása
– A műszaki hiányosságok kijavítása
– Az ajtók alsó részének bádoglemezes borítása (egerek ellen 10cm, patkányok ellen 15cm
magasságig)
– A csatornák megfelelő ráccsal történő zárása
2. A táplálék megvonása
A hulladék, ételmaradék és házi szemét gyűjtésének, tárolásának megfelelő módja (zárt,
hézag mentes fém szemétgyűjtő tartály, beton szemétgyűjtő kád), valamint azok folyamatos
elszállítása és a tisztaság biztosítása
3. A búvó- és fészkelő helyek megszűntetése
A fészkelésre alkalmas zugok megszűntetése, a fellelhető patkány- és egérlyukak betömése,
az épületek környékén található lom, törmelék, téglarakás, fa- és építőanyagok, széna- vagy
szalmakazlak elszállítása vagy megszűntetése, egerek esetében a fészkelő helyek zavarása,
bolygatása
4. Csapdák, mérgek alkalmazása
Ahol patkányok folyamatos behurcolásának lehetősége fennáll (pályaudvarok, kikötők,
élelmiszeripari létesítmények), célszerű mérgezett csalétek állandó kihelyezése, amellyel az
esetlegesen bekerülő patkányok még elszaporodásuk előtt elpusztíthatók. Egerek és nem
helyben szaporodó, tehát bevándorolt, behurcolt patkányok esetében élve befogó, vagy
csapó csapdával a bejutó példányok megtelepedésük előtt kifoghatók, vagy elpusztíthatók.