Patkányirtás vadászgörénnyel 3

A vadászgörény használatának aktualitása napjainkban több okból is kézenfekvő, az ilyen típusú gyérítésre egyre nagyobb piaci igény mutatkozik.

Ennek okait kereshetjük a vegyszermentes technológiák mind kiterjedtebb használatában a kártevőirtás teljes területén, a vegyszerek iránti növekvő bizalmatlanságban, az esetlegesen kialakuló egészségügyi kockázatoktól való félelemben, illetve a hatályos Európai Uniós jogharmonizáció kapcsán hazánkban is bevezetett jogszabályváltozások miatt a mérgezett csalétkek körül kialakult helyzetben.

2018 Március 1-t követően Magyarországon 3 ezrelék, vagy e fölötti hatóanyag tartalmú rágcsálóirtó készítmények (mérgezett csalétkek) kizárólag szakemberek számára hozhatók forgalomba. Pillanatnyilag a gyártók szándékai nem ismeretesek (legalábbis nem publikusak), valószínűsíthető azonban a küszöbérték alatti hatóanyag tartalmú készítmények megjelenése részben a piaci igények kielégítése, részben az általuk termelt gyártói, kereskedelmi nyereség megtartása miatt. Ezen a ponton azonban szakmai kérdések vetődnek fel. Amennyiben a pillanatnyi rágcsálóhelyzetet egyensúlyi állapotként feltételezzük, és tudjuk, hogy a jelenlegi készítmények zömében 5 ezrelékes hatóanyag tartalommal bárki számára hozzáférhetőek, szinte kizártnak mondható a fele ilyen dózisú termékek hosszú távú létjogosultsága a háztartási, illetve a mezőgazdasági szektorban. További problémaként léphet fel a csökkentett hatóanyag tartalom nagymértékben való hozzájárulása a kártevőkben kialakuló, hatóanyaggal, hatóanyag csoporttal szembeni tolerancia, rezisztencia szempontjából.

Az ábrán a patkányok populáció hierarchiáját szemléltetve a piramis csúcsán elhelyezkedő 10%-nyi domináns egyedre 30-40% szub domináns, és mintegy 50-60% nem domináns egyed jut. Megfigyelhető, hogy csapdázással és mérgezéssel a felső 10%-ba tartozó domináns példányok nem, vagy csak igen kis mértékben ejthetők fogságba, vagy pusztíthatók el. Nem véletlen, hogy ezek a példányok képességeikkel kiemelkednek társaik közül, hiszen e képességek emelik őket a „ranglétra” tetejére, ezek biztosítják számukra a hosszú életet. Ők lesznek azok a példányok, akik a kihelyezett mérgezett csalétkekkel szemben bizalmatlanok lesznek (köznapi szóhasználattal élve: „nem veszik fel a mérget”, a kihelyezett csapdákat elkerülik, stb.

Figyelembe véve a patkányok szaporodási rátáját (8 hetes ivarérési idővel, 23 napos vemhességi idővel, átlagosan 10 kölyök/ alommal, évente 6-8 fialással számolva), az irtást túlélő példányok rövid időn belül képesek reprodukálni, vagy akár felülmúlni az irtás előtti állapotokat.

Ezen példányok ellen nyújthat hatékony segítséget a megfelelően szervezett és kivitelezett, vadászgörényekkel és kutyákkal végrehajtott gyérítés elvégzése. A domináns példányok óvatossága –amint az a fentiekből is látszik- meghaladja társaikét, a vadászgörény járatba engedésekor ezek a példányok kizárólag akkor próbálnak harcba bocsátkozni a görénnyel, ha a sikeres menekülésre nem látnak lehetőséget, ellenkező esetben a hazai pálya előnyeit kihasználva megdöbbentő tempóban és ügyességgel próbálnak kereket oldani. Amennyiben a gyérítendő terület lehetőségeihez mérten az előkészítés sikeres, és a menekülő példányok dolgát a mechanikus elrekesztésekkel kellőképpen megnehezítjük, az elfogásuk a kutyák számára különösebb kihívást nem jelent, a gyérítés sikeressége exponenciálisan növekszik.