A darazsakról közérthetően!

1. rész

A darazsak olyan repülő rovarok, amelyek esetében szinte mindenkinek a hirtelen jelentkező, erős fájdalommal járó csípés jut az eszébe, ami jelen kártevő esetében nem is véletlen. Természetesen ezeknél a rovaroknál is vannak a csípésen kívül olyan különlegességek, amelyeket ha az ember megismer, vagy még inkább távol próbál maradni tőlük, vagy kellő óvatossággal kezelve, de kíváncsi szemlélőjükké válik. Alapvetően ebben a cikkben, a Magyarországon megtalálható, de azon belül is elsősorban azokkal a darázsfajokkal foglalkozom, amelyek jelentős problémát okozhatnak egy háztartás életében, vagy az ember közelében megjelenve, betelepedve akár az ember mindennapi életét befolyásolhatja, de kezdjük is az elején az ismerkedést. Mi teszi őket felismerhetővé, hogyan különböztethetőek meg a többi rovartól? A legtöbb darázsfaj könnyen felismerhető a sárga-fekete csíkozású, szabad szemmel nehezen látható rövid és gyengén szőrözött testéről. Igen hasonlóak a méhekhez, de mégis a hangyák azok a rovarok, amelyekkel mind testfelépítésben, mind életformájukat tekintve a leginkább hasonlítanak. Mitől olyan nagy a hasonlóság az életformájukban? Jogos a kérdés. Ennek megválaszolásához meg kell ismernünk a társas kapcsolataikat. Nyílván a darazsak között is találunk eltérő társas kapcsolati formákat, da alapvetően két nagy csoportra oszthatóak. Vannak fajok, amelyek magányos farkasként élik az életüket és csak a szaporodáshoz van szüksége másik egyedre, de ezen fajok, az emberre gyakorolt negatív hatása elenyésző. A másik nagy csoport a társas darazsak csoportja, amelyek az ember környezetében történő megjelenésével, betelepülésével igen nagy riadalmat tudnak kelteni. Ez a társas életforma teszi őket hasonlatossá a hangyákhoz. A társas életforma kialakulásának eredményeként az egy „családhoz” tartozó, azaz egy darázsfészekben élő egyedek, igen különböző feladatok ellátásáért felelnek. Mondhatni kasztokba rendeződve és a kasztoknak megfelelő életvitel szerint élnek. Vannak egyedek, amelyek csak a szaporodásért felelnek, ők a herék, azaz az életük folyamán semmi más dolguk nincs, csakis a királynő megtermékenyítése. Más egyedek a fészek védelméért felelnek, ők a katonák. Megint más egyedek a fészek ellátásán dolgoznak, vagyis ők a dolgozók. A dolgozók között vannak olyan egyedek, amelyek a királynő körül sürögnek-forognak és a petéket rendezik, dajkálják. Természetesen a darazsak életében, kasztrendszerében is van egy olyan egyed, aki, vagy ami mindenekfelett áll, ő a királynő. Ha ilyen rendszerben vizsgáljuk őket, láthatjuk, hogy komoly „törvények” szerint élnek, amelytől nem igazán térnek el. Mindenki egyért és egy mindenkiét, hiszen minden egyed a királynőért, a királynő pedig a további szaporulatért él. Érdekesség, hogy a méhekkel ellentétben, a királynőhöz történő ragaszkodásuk jóval kisebb. A királynő elvesztése esetén képesek maguk közül új királynő kinevelésére. A méheknél ez a ragaszkodás olyan mértékű, hogy a királynő elvesztése a teljes kolónia elpusztulásához vezet.